Egerszegi Krisztina az Ifjúsági Olimpiára utazó magyar csapat fővédnöke, hosszas töprengés után vállalta Gyulay Zsolt felkérését. Neki is segített volna, ha tizennégy évesen, első olimpiáján példaképe ott lett volna.
Igen, hatalmas szükség lenne az ilyen igaz példaképekre, akiket az egész ország ünnepelhetne és felnézhetne rájuk, akik a sikereikkel erőt és kitartást adnának a jelen kor embereinek, és inspirálnák, motiválnák az eljövendi generációkat még nagyobb sikerek elérésére. Egyszer eljön az az idő, amikor ezek az emberek fognak szerepelni a tévében főműsoridőben.
"Ha úszóversenyekre megyek, az is furcsa, hogy odajönnek hozzám olyanok, akik még meg sem születtek, amikor én már sikereim után visszavonultam, és már attól boldogok, ha egyáltalán rájuk nézek, vagy megsimogatom őket. Pedig azt sem kellene tudniuk, ki vagyok én.”
Tudniuk kell, mindenkinek tudnia kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése